A
ventiláció fogalma már az ókori
egyiptomiak ideje alatt ismeretes volt. A régi papirusz tekercseken feljegyzések vannak
arról, hogy az ókori
egyiptomiak és görögök milyen modszereket használtak a légzés újra inditásához. Az ó testamentumban is létezik egy leírás arról ,hogy Elisha proféta szájról szájra lélegeztet egy gyereket azért, hogy megmentse a haláltól. Hipokrátesz az orvostudomány attya leírja a tehnikát , ahogy a beteg légcsővébe bevezetnek egy csővet úgy , hogy elhaladjon az Adam csutka elött oly modon ,hogy a levegő eljusson a tüdőkig. Az első mechanikus ventilációt Paracelsius végzi el, és úgyanabban az időben Vesalius traheosztomiát gyakorol. John Hunter az első orvos aki dupla tömlövel elvégzi az újraélesztést. 1952-ben a skandináv járvány ideje alatt ,lerakják a pózitiv nyomásgyakorlássak végzendő lélegeztetés alapjait.